Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1993.(VII.08.) önkormányzati rendelete a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról a 4/1997.(III.26); 8/1997(XI.27); 5/1999.(II.25); 1/2000.(II.1); 8/2000.(IV.28); 11/2002.(VI.17.); 17/2003.(V.5.); 26/2003.(X.15.); 32/2003.(XII.22.); 4/2004.(III.12.); 7/2004.(VI.28.); 20/2004.(XII.15); 11/2005.(IX.26); 25/2005.(XII.9.); 14/2006.(VI.9.); 17/2006.(IX.20.); 26/2006.(XII.14.); 6/2007.(V.17.); 24/2007.(XI.30); 5/2008.(III.03) , 8/2008.(IV.25), 11/2008.(VI.23) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben/

 

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/1993.(VII.08.) önkormányzati rendelete

 

a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

a 4/1997.(III.26); 8/1997(XI.27); 5/1999.(II.25); 1/2000.(II.1); 8/2000.(IV.28);

11/2002.(VI.17.); 17/2003.(V.5.); 26/2003.(X.15.); 32/2003.(XII.22.); 4/2004.(III.12.);

7/2004.(VI.28.); 20/2004.(XII.15); 11/2005.(IX.26); 25/2005.(XII.9.); 14/2006.(VI.9.);

17/2006.(IX.20.); 26/2006.(XII.14.); 6/2007.(V.17.); 24/2007.(XI.30); 5/2008.(III.03) , 8/2008.(IV.25), 11/2008.(VI.23) önkormányzati rendeletekkel

egységes szerkezetben/

 

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1994. évi VI. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) és a helyi önkormányzatok hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 129. §. (2) bekezdésének f) pontja, valamint 135. §. p) és r) pontja végrehajtása tárgyában az alábbi rendeletet alkotja:

I.

 

Általános rendelkezések

 

1. §

 

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya a Sztv.3. §-ban szereplő azon személyekre terjed ki, akinek Köröstarcsa Közigazgatási területén lakcíme van.

A Sztv.32/A§ (1).bekezdése alapján a kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.

2. §

E rendelet szabályozza

• a) A szociális ügyekben eljárásra jogosult helyi önkormányzati szerveket, a hatáskör átruházás kérdéseit, az eljárás általános szabályait.
  
  
• b) Köröstarcsa községben nyújtott - rászorultságtól függő pénzbeli, dologi (természetbeni) és személyes szociális ellátások formáit, a jogosultság helyi feltételeit.
  
  
• c) Az önkormányzat által nyújtott - szociális gondoskodási formák részletes szabályait.
  
  
• d) A szociális ellátások pénzügyi lebonyolításának helyi szabályait.

3. §

 

Eljáró önkormányzati szervek

• (1) E rendeletben meghatározott ellátási formák megállapítására vonatkozó hatásköröket az önkormányzat képviselő-testülete, polgármestere és jegyzője gyakorolja.
  
  
• (2) A szociális ügyekben a döntések előkészítéséről és a hozott döntések végrehajtásáról a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatalon keresztül.

4. §

 

A szociális ellátások formái és pénzügyi fedezete

• (1) Az önkormányzat által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások a következők:
  
  a) Hatályon kívül helyezve
  b) Lakásfenntartási támogatás
  c) Ápolási díj
  d) Átmeneti segély
  e) Temetési segély
  f) Köztemetés
  g) Közgyógyellátás
  h) Egészségügyi ellátásra való jogosultság
  i) Természetbeni támogatás
  j) Babatámogatás
  k) Rendszeres szociális segély
  
  
• (2) Jelen rendelettel szabályozott ellátásokhoz szükséges költségvetési fedezetről a képviselő-testület költségvetési rendeletében gondoskodik az ott meghatározott összeg erejéig.
  
  
• (3) Az egyes támogatási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a Szociális Bizottság szükség esetén átcsoportosítást hajthat végre

II.

 

Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni

szociális rászorultságtól függő támogatások megállapításának,

kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének feltételei

 

5. §

 

• (1) Szociális rászorultságtól függő pénzellátásban, természetbeni támogatásban csak az önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személy részesíthető.
  
  
• (2) Támogatásban részesülhet - különösen indokolt esetben - közvetlen életveszély fennállása esetén - a Köröstarcsán lakcímmel nem rendelkező hajléktalan, továbbá az a személy is, aki átmenetileg tartózkodik a településen.
  
  
• (3) Az önkormányzat a szociális rászorultságtól függő támogatást, hivatalból vagy kérelemre állapíthatja meg.
  
  
• (4) Az önkormányzat szociálisan rászorulónak tekinti e rendelet 22.§-ában meghatározott személyes gondoskodást kivéve azt a személyt, akinek a háztartásában élők együttes jövedelme nem haladja meg egy főre vetítve az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

• (5) Segélyezésre nem jogosult az-az aktív korú, nem csökkent munkaképességű személy, aki az önkormányzat által szervezett közhasznú munkát a többszörösen módosított 1991. évi IV. törvényben meghatározott feltételek mellett elfogadható indokok nélkül visszautasítja.

6. §

• (1) A szociális rászorultság megállapítása a Polgármesteri Hivatal feladata. Amennyiben a fél által benyújtott igazolások, helyi ismeret nem elegendő a rászorultság megállapításához, a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít.
  
  
• (2) A képviselő-testület a szociális rászorultságon alapuló támogatások odaítélésére vonatkozó hatáskörét - támogatási fajtánként- átruházhatja a polgármesterre, Művelődési, Sport és Szociális Bizottságra
  
  
• (3) A szociális rászorultságon alapuló támogatás kifizetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
  
  
• (4) A pénzbeli támogatás kifizetése a házipénztárból történik, indokolt esetben - a jogosult egészségi állapotára, munkavégzésére tekintettel - ettől el lehet térni.
• (5) A Polgármesteri Hivatal a megállapított pénzbeli támogatást, a jogosult értesítése után határozat alapján fizeti ki a jogosult részére.
  
  

III.

 

Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályok

pénzbeli és természetbeni ellátások

7. §

• (1) Hatályon kívül helyezve.
  
  
• (2) Hatályon kívül helyezve

8. §

 

Lakásfenntartási támogatás

 

(1) A lakásfenntartási támogatás megállapítása a Sztv. valamint a hatályos jogszabályok alapján történik.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő- testület az önkormányzat Művelődési, Sport és Szociális Bizottságára ruházza át.

9. §

Hatályon kívül helyezve.

10. §

Hatályon kívül helyezve.

 

10/A §

Hatályon kívül helyezve

11. §

Ápolási díj

 

(1) Az ápolási díjra való jogosultság szabályait az Sztv. 41-43. §-ai tartalmazzák.

(2) Az Sztv. 43/B §-a alapján ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú hozzátartozónak is

      (Ptk. 685. § B pont) aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végzi, ha:

            a) a Sztv. 41-43. §-aiban foglalt feltételek fennállnak

            b) a hozzátartozó kérelmező munkahelyét igazoltan felmondja vagy fizetésnélküli              szabadságot vesz igénybe  az ápolt ellátása céljából

c) munkaviszony felmondása esetén a kérelmezőnek legalább 6 hónapos, pályakezdő fiatal kérelmező esetén legalább 3 hónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

(3) Az /1/ bekezdés alapján nem állapítható meg ápolási díj abban az esetben:

a./ ha a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását vállaló hozzátartozó családjában

    az egy főre eső havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét, egyedülálló esetén a

    kétszeresét meghaladja,

b./ egyébként akkor sem lehetne ápolási díjat számára megállapítani, ha 18 év alatti tartósan

     beteg személyt ápolna,

c./ annak a hozzátartozónak, aki az ápolt tartását, gondozását, tartási, öröklési vagy

    életjáradéki szerződésben vállalta.

d/ ha az ápolásra szoruló közös háztartásában van más olyan személy/ házastárs, élettárs, testvér stb/ aki az ápolásra szoruló ápolására képes

e./A Sztv. 42.§ (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetekben.

(4)Meg kell szüntetni az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díjra való jogosultságot

      az Sztv. 42.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(5)Az /1/ bekezdés alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-nál.

(6) Az ápolási díj megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület az önkormányzat Művelődési Sport és Szociális Bizottságára ruházza át.

(7) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

12. §

Átmeneti segély

• (1) Átmeneti segélyben részesíthetők azok, akik létfenntartásukat veszélyeztethető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, ha önmaguk illetve családjuk megélhetéséről más módon gondoskodni nem tudnak.
  
  
• (2) Támogathatók továbbá azok is, akik alkalmanként jelentkező többletkiadásaik, különösen betegség, elemi kár, gyermeknevelés gondjainak mérséklése miatt anyagi segítségre szorulnak.
  
  
• (3) Nem kaphat átmeneti segélyt az: akinek a családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
  
  
• (4) Egy személy részére a naptári évben kiutalt átmeneti segély e rendelet alapján több jogcímen nyújtott ellátásokat összeszámolva, összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
  
  
• (5) Az átmeneti segély lehet:
  a) egyszeri pénzbeli támogatás
  b) több hónapon keresztül, hosszabb időszakra nyújtott támogatás
  c) kamatmentes kölcsön
  d) természetbeni támogatásként tüzelősegély, közüzemi díj kifizetése
  e) rendkívüli egyszeri pénzbeli támogatás, mely előre nem látható, létfenntartást
  veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek azonnali segélyezése
  
  

13. §

• (1) A segély különösen indokolt esetben, krízishelyzetben lévő személy számára átmenetileg több hónapra is megállapítható.
  
  
• (2) Az (1) bekezdésben meghatározott formában történő segítségnyújtás különösen akkor indokolt, ha:
  a) a rászoruló egy bizonyos időtartamon át átmenetileg semmilyen ellátásban nem
  részesül, jövedelemmel nem rendelkezik
  b) nincs olyan közeli hozzátartozója, aki a napi létfenntartását biztosítani tudná
  c) alkalmi munkavállalási lehetősége egészségi állapota, illetve egyéb körülmények
  folytán (pl. téli időszak) korlátozott.
  
  

14. §

Átmeneti segély mértéke

 

a) egyszeri támogatás esetén maximális összeg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
    összegének 80 %-a kivételes méltánylást igénylő esetben az átmeneti segély magasabb
    összegben is megállapítható

b) folyamatos ellátás esetén egy havi maximális összeg a mindenkori öregségi nyugdíj
    legkisebb összegének 50 %-a

15. §

(1) Az átmenti támogatás igénybe vehető:

            a) egyszeri támogatásként, évenként legfeljebb öt alkalommal
            b) folyamatos ellátásként legfeljebb egy évre szóló rendszeres támogatásként

(2) Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is adható

a) A kölcsön maximális összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszerese.
    Legfeljebb egy évre adható. Késedelmes visszafizetés esetén a fizetendő kamat
    mértéke évi 20. %.

b) A kölcsönt két évente egy alkalommal veheti igénybe az a személy, aki az egyéb
    feltételeknek megfelel, és a vele egy háztartásban élő családtagjai sem részesültek
    két éven belül ezen támogatásban.

    A kölcsönfelvétel lehetőségét a korábbi kölcsön kézhezvételének napjától kell
    számítani.

c) Kivételes méltánylást érdemlő esetben, krízishelyzetben lévő személy számára két
    éven belül is megállapítható a kölcsön, ha a korábbi kölcsönét teljes összegben, a
    szerződésben foglaltak szerint visszafizette.

• (3) A kölcsön visszafizetésére a Képviselő-testület nevében eljáró polgármester szerződést köt.
  A szerződésben a kérelmezőt és az együtt élő családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
  
  
• (4) Az átmeneti segély megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület az önkormányzat polgármesterre ruházza át.
  A 12. §. (5) bekezdés e./ pontjában meghatározott támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület a Művelődési, Sport és Szociális Bizottságra ruházza át.

15/A §

 

Babatámogatás

 

• (1) Az önkormányzat a köröstarcsai lakcímmel rendelkező újszülött számára a gyermek születésekor egyszeri egyösszegű babatámogatást nyújt.
  
  
• (2) A támogatás kérelem alapján, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatását követően kerül megállapításra.
  
  
• (3) A támogatást a feltételek teljesülése esetén a polgármester állapítja meg.
  
  
• (4) A támogatás összege gyermekenként: 10.000.- Ft.

16. §

 

Temetési segély

• (1) Temetési segély adható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
  
  
• (2) A temetési segély mértéke azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-ával.
  Különös méltánylást érdemlő esetben a temetési segély ezt az összeget meghaladhatja, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti.
  
  
• (3) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, továbbá annak, akinek családjában a havi nettó egy főre jutó jövedelem eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében 200%-át.
  
  
• (4) Temetési segély céljára elsősorban a 15. §. (2) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön folyósítható. Ebben az esetben a kamatmentes kölcsön összegének felső határa a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségéhez igazodik.

17. §

A temetési segély megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

18. §

 

Köztemetés

/1/ A közköltségen történő eltemettetésről kell az önkormányzat polgármesterének gondoskodnia, - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül, - ha

a./ nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b./ az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

/2/ A közköltségen történő eltemettetés elrendelése, végrehajtási szabályai

a Sztv. 48. § (2) és (3) bekezdése alapján történik.

19. §

 

Közgyógyellátás

 

/1/ Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása alapján a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át, feltéve, hogy a havi nettó egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének

-családban élőnél a 200%-át

-egyedül élőnél a 250%-át

/2/ A jogosultság egy év időtartamra kerül megállapításra. A jogosultság kezdő időpontja a     határozathozatal napjától számított 15. nap.

/3/ hatályon kívül helyezve.

20. §

Hatályon kívül helyezve.

21. §

Hatályon kívül helyezve.

IV.

 

Szociális Szolgáltatások

22. §

 

Ellátások formái

• (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat az önkormányzat az Alapszolgáltatási Központban biztosítja.
  
  
• (2) Szociális alapszolgáltatások

a) étkezés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) közösségi ellátások

f) nappali ellátás

(3) Az önkormányzat a 22. §-ban meghatározott alapszolgáltatások közül a               

      a) -családsegítést

            -jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Békési Kistérség Közös Szociális        Feladatellátásba Mezőberény székhellyel működő önkormányzati társulás keretében

      b) közösségi ellátásokat a Békési Kistérség Szociális Feladatellátásban Békés székhellyel             működő önkormányzati társulás keretében látja el.

(4) Az önkormányzat a családsegítés alapszolgáltatással biztosítja a nem foglalkoztatott           rendszeres szociális segélyezettek együttműködési feltételeit.

23. §

 

Az ellátások igénybevételének módja

 

(1) Az igényt bármely alapszolgáltatás esetében az Alapszolgáltatási Központ vezetőjénél kell előterjeszteni

(2) Az ellátás igénybevételéről és a szociális rászorultság megállapításáról az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt, és erről az igénybevevőt értesíti.

(3) A 22. §-ban meghatározott ellátások közül térítésmentes

            - a családsegítés

            - közösségi ellátás

(4) A térítési díjas alapszolgáltatások térítési díjának mértékét áfá-val együtt a rendelet            3.számú melléklete tartalmazza.

(5) Az egyes alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjat az Alapszolgáltatási Központ vezetője állapítja meg az önkormányzati rendelet és a kötelezett jövedelemigazolása alapján, és közli a térítési díj összegét a kötelezettel.

(6) Az egyes alapszolgáltatások után fizetendő személyi térítési díját kérelemre méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti az intézmény vezetője, ha az ellátott

tartós -14 napot meghaladó kórházi kezelésben részesült,

közeli hozzátartozója halála,

elemi kár, tűzvész miatt otthona, lakása használhatatlanná vált,

egészségi állapota miatt különös ellátást igényel

és jövedelme szerint nem a legmagasabb kategóriájú személyi térítési díjat fizeti a szolgáltatás után és önhibáján kívül keletkeztek a fenti okok.

(7) Amennyiben a térítésköteles alapszolgáltatást nem szociálisan rászoruló személy veszi igénybe, úgy a szolgáltatást maximum 3 hónapra veheti igénybe. Ez esetben a szolgáltatás  igénybevétele után fizetendő személyi térítési díj összege étkezés esetében azonos az e rendelet 3.számú mellékletében meghatározott intézményi térítési díj összegével, házi segítségnyújtás esetében nettó 410,-Ft./ óra.

(8) Az ellátást igénybe vevők által fizetendő térítési díjakat évente felül kell vizsgálni

23/A §

 

Szociális étkeztetésre jogosult az a személy, aki:

-hajléktalan

-elemi kár miatt otthona, lakása használhatatlanná vált

-a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, egyedül él és egészségi állapota szociális rászorultságot igazolt

-egészségi állapota miatt önellátásra időszakosan részben vagy teljes egészében képtelen

-házi gondozásban

-jelzőrendszeres házi gondozásban

-fogyatékossági támogatásban

-vak személyi járadékban

-időskorúak járadékában

-felnőttkorban emeltösszegű családi pótlékban

-rokkantsági járadékban

-szenvedélybeteg-ha gyógykezelésben

-II. vagy III. fokozatú rokkantsági nyugellátásban részesül

24. §

 

A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai az alábbi szervezetek képviselői:

            a) Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója

            b) Napközi otthonos Óvoda vezetője

            c) Alapszolgáltatási Központ vezetője

            d) Védőnői Szolgálat

            e) Gyermekjóléti Szolgálat

            f) Családsegítő Szolgálat

            g) Nagycsaládosok Köröstarcsai Egyesületének képviselője

            h) Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezetének képviselője

            i) Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete Helyi Szervezetének képviselője

            j) Nyugdíjas Klub képviselője

Házi gondozási körzetek

24/A §

(1) Köröstarcsa Község közigazgatás területén három teljes és egy rész gondozási

körzet működik.

(2) Az I. II. III. számú teljes, és a IV. számú rész gondozási körzet területi ellátási kötelezettségének utcajegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

25. §

 

Hatályon kívül helyezve.

26. §

 

Hatályon kívül helyezve

27. §

 

Hatályon kívül helyezve.

A 28. §; 29. §; 30. §; 31. §; 32. §; 33. § hatályon kívül helyezve.

34. §

 

Hatályon kívül helyezve.

A 34/A § hatályon kívül helyezve.

35.§

 

Rendszeres szociális segély

 

A rendszeres szociális segélyre való jogosultság szabályait az Sztv. 37/A.§ tartalmazza.

                                                                       35/A §

 

A rendszeres szociális segély együttműködési szabályai

(1) A nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködésre kötelezett, erről a megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezett együttműködni köteles az önkormányzat családsegítőjével.

(3) A családsegítővel való együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

 a) legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül jelentkezik a családsegítőnél, nyilvántartásba veteti magát.

 b) A beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a családsegítővel

 c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat

 d) A családsegítő által megjelölt időpontban részt vesz a szolgálat által szervezett szociális és mentális állapotához igazodó beilleszkedését segítő programban. Az együttműködésen belüli követelményrendszert az Sztv. 37/D.§.(3).bekezdése tartalmazza.

(4) hatályon kívül helyezve.

36. §

 

/1/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, a segély összegét 6 hónapig a megszegést követő hónap első napjától 75%-os mértékben kell továbbfolyósítani. Amennyiben az együttműködési kötelezettségét súlyosan, vagy két éven belül ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását a megszegés időpontjától meg kell szüntetni.

/2/ Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyezésével vagy a foglalkoztatásával kapcsolatosan előírt megjelenési kötelezettségének az értesítésben megszabott határnapig nem tesz eleget, a saját illetve családja személyi adataiban, jövedelmében, család szerkezetében, valamint a segélyezést befolyásoló egyéb tényezőkben bekövetkezett lényeges változásokat az előírt 15 napon belül be nem jelenti.

/3/ Az együttműködés súlyos megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,

az önkormányzat által szervezett foglalkozást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, az együttműködésre kijelölt szerv értesítése szerint a vele kötött egyéni megállapodásban foglaltakat megszegte.

37. §

 

/1/ Beilleszkedést segítő programok:

            - munkavégzésre felkészítő foglalkozás

            - munkahelykeresést elősegítő technikák elsajátítása

            - tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi, stb.)

            - életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás

A típusokon belül a foglalkozás tartalmát, követelményrendszerét a családsegítő szolgálat határozza meg.

38. §

Rendszeres szociális segély természetbeni formája

(1) Amennyiben az aktívkorú rendszeres szociális segélyezett családjában védelembe vett       gyermek van, a rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában is       nyújtható

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi        díjak, illetve a gyermekintézményi térítési díjának kifizetése.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásról a megállapító határozatban kell         rendelkezni, összegének és céljának meghatározásával.

(4) A természetbeni ellátás összege védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális        segély megállapított összegének 15%-a, de legfeljebb összesen 50%-a.

39. §

Hatályon kívül helyezve.

40. §

 

Eljárási szabályok

• (1) A rendeletben nem szabályozott esetekben a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtható kérelmek esetén a hivatal által rendszeresített nyomtatványokat kell használni.
  
  
• (2) A kérelemhez a következő mellékleteket, illetve okiratokat kell csatolni:
  
  a) Házi segítségnyújtás esetén:

-szociális rászorultságot tartalmazó igazolást

-gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakértői bizottság szakvéleményét

-jegyző által lefolytatott jövedelemvizsgálat igazolását az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelemről

b)   Átmeneti segély iránti kérelemhez:
  - e rendelet 2.számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot

  -a hivatkozott egyéb szociális helyzetet valószínűsítő, vagy bizonyító egyéb okiratokat az .        adott körülményektől függően.

c)   a jogszabályban és rendeletben nem szabályozott esetekben a kérelem mellé e rendelet     2 számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot..

d)   Temetési segély iránti kérelemhez:
     -e rendelet 2. számú melléklete szerint jövedelemnyilatkozatot
     - az eredeti temetési számlát, halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, melyekre
       rávezetésre kerül a kifizetett temetési segély összege.

e)   Közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27) Kormány rendelet 9 számú      melléklete szerinti „ Kérelem közgyógyellátásra" nyomtatványon kell benyújtani.       A kérelemhez mellékelni kell: - háziorvos igazolást ( zárt borítékban rajta a kérelmező neve, TAJ száma, az orvos neve és a háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez cím), - a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó nettó jövedelmet igazoló iratokat az életvitel szerűen együtt élő családtagok jövedelméről.

f)   Étkeztetéshez:
     -a kérelmező jogosultsági feltételét igazoló iratot

     - a jegyző által lefolytatott jövedelemvizsgálat igazolását az ellátást igénylő családjában

     az egy főre jutó jövedelemről

g)   Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelem esetén a rendelet 2. számú
      melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, és az 5. számú melléklet szerinti
      vagyonnyilatkozatot

h)   Időskorúak járadéka kérelme esetén a rendelet 4. számú melléklete szerinti
      jövedelemnyilatkozatot

i) A rendszeres szociális segély iránti kérelmet és a vagyonnyilatkozatot a 63/2006.(III.27)Kormány rendelet 1. és 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az abban meghatározott mellékletekkel.

j) ápolási díj kérelmet a 63/2006 /III.27/Kormány számú rendelet 4. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az abban meghatározott háziorvosi igazolással, valamint e rendelet 2.számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozattal.

41. §

• (1) A 40. §-ban jelölt jövedelemnyilatkozatban bejegyzett adatokat is megfelelően igazolni kell. Igazolásnak minősül különösen:
  
  a) a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó keresetre nézve a
  munkáltató által kiállított, nettó havi keresetet feltüntető kereseti igazolás.
  
  b) nyugdíj, nyugdíjszerű egyéb ellátások, egyéb rendszeres jövedelmek igazolására a
  kérelem benyújtását megelőző havi folyósítási szelvény.
  
  c) munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat.
  
  d) azon kérelmezők, illetve családtagok, akik egyéni vagy társas vállalkozók,
  szabadfoglalkozásúak, jövedelmüket az Adó és Pénzügyi ellenőrző Hivatal által kiadott
  igazolással igazolhatják.
  Ha az igazolt jövedelem a kötelező minimálbérnek érvényes összegét nem éri el, a
  minimálbért kell jövedelemként figyelembe venni.
  
  e) mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem (növénytermesztés, állattenyésztés)
  esetén, amennyiben a termelő egyben adóalany is a) és d) pontok szerint.
  
  f) ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén a bérleti szerződés.
  
  
• (2) Okirattal nem igazolható jövedelemnek kell tekinteni:
  
  a) az (1) bekezdés c) pontjában jelölt, nem adóalany kistermelő jövedelmét.
  
  b) az alkalmi munkából származó, nem rendszeres jövedelmet.
  
  
• (3) Azt a személyt, aki az együttműködést megtagadja, vagy valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat, illetve számára előírt kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, hat hónapi időtartamra ki lehet zárni az önkormányzat saját hatáskörében megállapítható szociális ellátásból.

42. §

 Amennyiben a hatáskört gyakorló szerv vezetője indokoltnak tartja, úgy e rendelet hatálya alátartozó ellátási formáknál a kérelem elbírálása előtt környezettanulmányt kell készíteni.

43. §

• (1) A jövedelemszámítás alapján rendszeres jövedelmek esetén a kérelem benyújtását

    megelőző három hónap kereseti, jövedelmi átlaga, kivéve, ha a rendszeres

    jövedelemszerzés a kérelem benyújtásának időpontjában már megszűnt.

• (2) A nem havi rendszerességgel megszerzett jövedelmek esetén az illető személy havi

    jövedelmét az adóévben elért összes jövedelem egy hónapra eső nettó összegével kell

    figyelembe  venni.

44. §

• (1) Az egyes szociális ellátások biztosítása iránti kérelemhez az előírt mellékleteket a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolni, illetve a szükséges igazolásokat bemutatni.

• (2) Nem kötelezhető az ügyfél olyan adat igazolására, amelyről a kérelmet elbíráló, illetve ennek ügyében eljárási cselekményeket lefolytató önkormányzati szervek kötelezően vezetendő nyilvántartásai alapján hivatalból tudomása van.

• (3) (3) Amennyiben a kérelmező a bizonylatokat az eljáráshoz felszólítás ellenében sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

45. §

 

Záró rendelkezések

 

• (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
  
  
• (2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.
  
  
• (3) E rendelet 40.§ (2)bekezdés f) pontjában „ a jegyző által lefolytatott jövedelemvizsgálat igazolását az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelemről" szövegrész 2009. január 1-től lép hatályba.

Széplaki Zoltán                                               Pardiné dr. Szabó Zsuzsanna

  polgármester                                                                         jegyző

A rendelet mellékletei:

l. sz. melléklet - hatályon kívül

2. sz. melléklet - jövedelemnyilatkozat

3. sz. melléklet - térítési díjak megállapítása

4. sz. melléklet - jövedelemnyilatkozat az időskorúak járadékának megállapításához

5. sz. melléklet - vagyonnyilatkozat

6. sz. melléklet - házi gondozási körzete