Cél: Az őszről és az évszakot érintő népszokásokról eddig szerzett tanult ismeretek felhasználása, kibővítése és ezek gyakorlati alkalmazása
Fejlesztendő kompetenciák:
Szociális – vitakészség, tolerancia, illem, empátia, véleményalkotás
Kommunikációs- beszédkészség, szövegalkotás, írásbeli kifejezőképesség, előadói képesség, véleményalkotás
Személyes – saját vélemény előadása, megfogalmazása, befogadó készség, önismeret, önfejlesztési képesség
Kognitív képesség – kíváncsiság, anyanyelvi beszéd, gondolkodási képesség, tudásszerző tanulási képesség

Probléma: egészséges életmód

Egészséges életmódra felkészítés - A mozgás fontosságának tudatosítása
A településen lévő egészségügyi Intézményekkel való kapcsolatfelvétel

Az intézményünk 2000 óta vesz részt a befogadás és integrálás tevékenységében, a törvény által előírt keretek között. Az integrált tanulók rehabilitációs tevékenységének minél jobb kibontakozását egy jól felszerelt tanulóbarát fejlesztő szoba segíti. Itt a tanulók délutáni foglalkozások keretében is megkapják a számukra szükséges plusz fejlesztést. Az SNI tanulók beilleszkedését már első osztálytól folyamatosan figyelemmel kísérjük és a megfelelő szakember segítségével a pedagógusok is felkészülnek a fogadásukra

A játszók a kör kerületén, a körvonal irányában párosával egymással szemben állnak. A játékvezető utasítására egyszerre indul a csoport. A párok tagjai kezet fognak, nevüket mondják, majd egymással ellentétes irányban haladnak a kör kerületén. Sorban kezet fognak a velük ellentétes irányban haladókkal. /Figyelem: mivel kerülgetik egymást, minden második kézfogás halkézzel történik!/ A játék tempója miatt csak az utónevet mondják. Fontos a közös ritmus! Ha egyetlen résztvevő téveszt, az egész csoport munkája megakad. Minden kézfogásnál történjen meg a bemutatkozás. A játék vezetője felhívhatja a figyelmet a játék kapcsán a bemutatkozás szabályaira. Több módon lehet variálni a játékot. Pl.:

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcok kialakulását. Cél: Az iskola csökkentse a tanulók között iskolába lépéskor meglévő – az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket.

A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét.
Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét.

Cél: A télről, az adventi és a karácsonyi népszokásokról szerzett ismeretek bővítése, rendszerezése. Ezek gyakorlati alkalmazása. Tér és idő. A periodikus idő szerepe az ember életében. Az ünnepek meghatározó szerepe az emberi élet periódusaiban. Szabályok A szabályok betartása kiszámíthatóvá, biztonságosabbá teszik kapcsolatainkat. Fejlesztendő kompetenciák: Szociális – empátia, tolerancia, illemszabályok betartása Kommunikációs- szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, véleményalkotás, vitakészség, kommunikációs szerepcsere.

A probléma megjelölése: Gyermekeink olyan közegben nőnek fel, amely nem tesz különbséget városi és falusi életforma között. A városi és a falusi gyerek egyformán a televízió és a számítógép előtt tölti idejének jelentős részét. S ha teheti hamburgert eszik. A falusi lét főként negatívumként jelenik meg. Utazni kell, ha plázázni akarunk, ha középiskolába járunk. Kevés a munkalehetőség. Szóba sem jönnek a falusi lét értékei. Így a közösség biztonsága, az egymásra figyelés, a szokások megtartásából adódó nyugalom- és biztonságérzet. A természet közeli életmód előnyei

Miért választottuk ezt a területet?
Iskolánk kistelepülésen működő iskola. Ennek egyik sajátossága, hogy központi szerepet játszik a község kulturális életében. Az iskola adja a műsort a községi ünnepségeken – március 15-én, október 23-án -, s az iskola kulturális rendezvényei is a leglátogatottabb programok. Ezen kívül gyermekeink adnak műsort az idősek napján, anyák napján s mindenféle civil szervezet által rendezett ünnepségen. Ez mutatja, hogy Köröstarcsán nagy kereslet mutatkozik az iskola művészeti tevékenysége iránt. Adottságaink is kivételesen jók, különösen a nevelőtestületi és a tanulólétszámhoz viszonyítottan. Kiválóra minősített művészeti iskolánkat etnográfusi diplomával is rendelkező művésztanár vezeti. Tanulóink rajzpályázatokon kiváló eredményeket érnek el.

Mi sokféle szempontból közelítettünk ehhez a témához. Annak a családnak, amelyiknek az anyagi lehetőségei szűkek az első megtakarítási lehetőség a kultúrára fordított pénz. Nem fognak könyvet vásárolni, színházba, moziba, kirándulni menni. Nem fognak külön tanárt fogadni, ha gyermekük nem boldogul. Ennek az innovációnak az a célja, hogy bemutassuk, mi milyen egyéni illetve kiscsoportos fejlesztést tervezünk diákjainknak, hogy iskolánk elvégzése után felkészülten magabiztosan folytathassák tanulmányaikat a középiskolában.

Miért választottuk ezt a területet?
Társadalmunk átalakulásával megváltozott a falu közössége is. A munkanélküliség magas aránya felerősíti a társadalmi feszültségeket. Megváltozott a család struktúrája. Ritka az együtt lakó biztonságot adó nagy család, ahol mintát kaphat a gyerek viselkedési kultúrák elsajátítására. Nem tudja megtanulni, hogyan kell egymáshoz alkalmazkodni. Hogyan kell tekintettel lenni a másikra. A családok többségében 1, legfeljebb 2 gyerek van. Sokukat egyedülálló szülő neveli. Így könnyen adódik az a helyzet, hogy minden a gyerek körül forog. Mindenki az ő parancsait lesi. A szülő így próbálja kárpótolni a hiányzó szülőtársat, vagy az eddig megszokott anyagi javakat. Ezért a gyerekek elég nagy százaléka nem akar, és nem tud szabályokat betartani. Az önérvényesítési törekvéseit minden elé helyezi.
 

Miért választottuk ezt a területet? Iskolánk kistelepülésen működő iskola. Ennek egyik sajátossága, hogy központi szerepet játszik a község kulturális életében. Az iskola adja a műsort a községi ünnepségeken – március 15-én, október 23-án -, s az iskola kulturális rendezvényei is a leglátogatottabb programok. Ezen kívül gyermekeink adnak műsort az idősek napján, anyák napján s mindenféle civil szervezet által rendezett ünnepségen. Ez mutatja, hogy Köröstarcsán nagy kereslet mutatkozik az iskola művészeti tevékenysége iránt. Adottságaink is kivételesen jók, különösen a nevelőtestületi és a tanulólétszámhoz viszonyítottan. Kiválóra minősített művészeti iskolánkat
 

Ennek az innovációnak az a célja, hogy bemutassuk, mi milyen egyéni illetve kiscsoportos fejlesztést tervezünk diákjainknak, hogy iskolánk elvégzése után felkészülten magabiztosan folytathassák tanulmányaikat a középiskolában.
Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete A 18 év alatti lakosok száma egyre kevesebb, a demográfiai mutatók kedvezőtlenek. Több családnál nincs munkavégzésből eredő jövedelem, megélhetésüket a gyermekek utáni folyósítások, támogatások, ellátások