Köröstarcsa

Ügyintéző: Vincze Beáta Tünde

Tel.szám: 0666-480-211

Gyámügyek

Az 1997. évi XXXI. tv értelmező rendelkezése értelmezése alapján a gyámhatóság:

a települési önkormányzat jegyzője.

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzője

3. § (1) A települési önkormányzat jegyzője

a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,

c) a városi gyámhivatal megkeresésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,

d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,

f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el,

g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát,

i) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,

j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,

k) dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról,

l) megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot,

m) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

(2) A mellékletben kijelölt települési önkormányzat jegyzője dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működésének engedélyezéséről. A jegyző ellenőrzi a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátásának működését és ennek keretében szükség esetén a Gyvt. 100/A. §-a szerinti gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki vagy a Gyvt. 100/B. §-ában foglalt intézkedést tesz.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló

ü 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
ü a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,
ü a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,

ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

a a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

¨ ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen jogszabályban meghatározott értéket.

A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.

A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

Kérelem és nyilatkozat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez

A kérelemhez szükséges nyomtatvány beszerezhető az Alapszolgáltatási Központban, és a Polgármesteri Hivatalban is.

kérelemhez szükséges mellékletek

A jövedelmet az alábbiak szerint lehet igazolni attól függően, hogy az honnan származik:

munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával;
társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelemigazolással;
ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet szerződéssel;
nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy bankszámla-értesítővel;
a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kifizetőtől nyert igazolással, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel, a gyermektartásdíj összegét a szülők közti megállapodással, bírói ítélettel, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel;
a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot a vonatkozó határozattal;
bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel;
egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolással
megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással;
alkalmi munkából származó jövedelmet szerződés bemutatásával
A további mellékletek is szükségesek lehetnek:
az iskola igazolása a tanulói jogviszony fennállásáról
vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évről szóló APEH igazolást,
igazolást a családi pótlékról,
18. életévet betöltött gyermekek esetén tanulói jogviszony igazolást,
válás és egyéb esetekben bírósági, gyámhatósági határozatokat (a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozottak),
igazolást a tartásdíj összegéről,
egyetemi, főiskolai hallgató esetén az ösztöndíj összegéről az oktatási intézmény igazolását,
munkanélküli esetében: munkanélküli járadékban részesülők esetében a megállapító határozat másolatát, vagy a járadékban nem részesülők esetében a munkaügyi központ igazolását, vagy az alkalmi munkáról szóló nyilatkozatot,
(vagyonnyilatkozat a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelése esetében)

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 15 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 22 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

A jogorvoslati lehetőségekről:

A jegyző határozata ellen a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül annak elbírálása céljából a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához továbbítani.

A jegyző a fellebbezést - az ügy irataival együtt - 5 munkanapon belül köteles a II. fok ú hatósághoz továbbítani.

Az alkalmazott jogszabályokról:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló
8/1998. (IV.15.) Köröstarcsa Község Képviselő-testületének önk. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:

A hatóság köteles gondoskodni a tudomására jutott személyes adatok, törvény által védett adatok és a hivatásbeli titkok megőrzéséről. Az eljárás alatt a hatóságnak ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerüljenek vagy illetéktelen személyek tudomására jussanak. A hatóság csak abban az esetben továbbíthat adatokat más szervhez, ha erre külön törvény feljogosítja vagy az érintett beleegyezett.

Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről:

Az ügyfél jogai a hatóság előtt:

kezdeményezheti eljárás megindítását, illetve kérelmét visszavonhatja;
eljárhat törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján;
hiányosan benyújtott kérelem esetén az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ekkor az ügyfél az előírt határidő alatt pótolhatja a kérelem hiányait;
részt vehet a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson; ezekről az ügyfelet értesíteni kell;
az eljárás során észrevételeket tehet;
az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, illetve megtagadhatja a nyilatkozattételt;
betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet, kérhet;
a hatóság, szükség esetén, köteles tolmácsot, illetve jeltolmácsot alkalmazni;
jogorvoslattal élhet a hatóság meghatározott határozatai ellen.

Az ügyfél kötelezettségei a hatóság előtt:

hivatalból indult, vagy hivatalból folytatott eljárásban a hatóság idézésére köteles megjelenni;
a hatóság felhívására köteles meghatározott okiratok, más iratok bemutatására;
az eljárás során számára a hatóság által előírt cselekményeket teljesítenie kell, ha nem így tesz, akkor a törvényben meghatározott esetekben eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben.
az eljáró hatóság folyamatosan tájékoztatja az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az olyan élethelyzeteket hivatott kezelni, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendők gyereknek.

Nem vehetők figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek .
Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
A támogatás összege alkalmanként az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem haladhatja meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülő gyermek részére egy naptári évben egy alkalommal kérhető.
Az eljárás menete:
Az eljárás a kérelem előterjesztésével indul. A gyámhatóság az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.
Az ügyfél írásban kérheti az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolásokat. Ha az igazolásokat az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségét az ügyfél az eljáró hatóságnál teljesíti.
Ezt követően a hatóság elbírálja a kérelmet, majd döntését határozatba foglalja.
Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításnak feltételei fennállnak, akkor átruházott hatáskörben a polgármester dönt a támogatás mértékéről, figyelembe véve az ügyfél által a kérelmében leírt indokolást.
Ha megállapításra kerül a támogatás, akkor gyermekenként egyszeri összeg kifizetésére kerül sor.

Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelem benyújtható postai úton is.

A kérelemhez szükséges nyomtatvány beszerezhető az Alapszolgáltatási Központban, és a Polgármesteri Hivatalban is.

A Kérelem rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához

Kérelemhez szükséges mellékletek

A jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző egy hónapra kell igazolni.

A jövedelmet alábbiak szerint lehet igazolni attól függően, hogy az honnan származik:

munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával;
társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelemigazolással;
ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet szerződéssel;
nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy bankszámla-értesítővel;
a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kifizetőtől nyert igazolással, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel, a gyermektartásdíj összegét a szülők közti megállapodással, bírói ítélettel, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel;
a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot a vonatkozó határozattal;
bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel;
egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolással
megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással;
alkalmi munkából származó jövedelmet szerződés bemutatásával
A további mellékletek is szükségesek lehetnek:
az iskola igazolása a tanulói jogviszony fennállásáról
vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évről szóló APEH igazolást,
igazolást a családi pótlékról,
16. életévet betöltött gyermekek esetén tanulói jogviszony igazolást,
válás és egyéb esetekben bírósági, gyámhatósági határozatokat (a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozottak),
igazolást a tartásdíj összegéről,
egyetemi, főiskolai hallgató esetén az ösztöndíj összegéről az oktatási intézmény igazolását,
munkanélküli esetében: munkanélküli járadékban részesülők esetében a megállapító határozat másolatát, vagy a járadékban nem részesülők esetében a munkaügyi központ igazolását, vagy az alkalmi munkáról szóló nyilatkozatot,
(vagyonnyilatkozat a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelése esetében)

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 15 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

A jogorvoslati lehetőségekről:

A polgármester határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani .

A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség!

A képviselő-testületnek a támogatás folyósítására vonatkozó kérelem elbírálása során hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye . A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a bíróságtól lehet kérni, mégpedig a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani .
Az eljárás lefolytatására a megyei bíróság illetékes.
A pert a kérelmező jogosult megindítani, és a keresetlevelet a polgármesteri hivatalhoz (személyesen vagy postai úton), vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az önkormányzat a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. A fél - ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be - köteles a felülvizsgálni kért határozat eredeti példányát vagy másolatát is csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó adatokat a keresetlevél tartalmazza .

Az alkalmazott jogszabályokról:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Köröstarcsa Község Képviselő-testületének 8/1998. (IV.15.) sz. önk. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:

Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről:

Az ügyfél jogai a hatóság előtt:

kezdeményezheti eljárás megindítását, illetve kérelmét visszavonhatja;
eljárhat törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján;
hiányosan benyújtott kérelem esetén az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ekkor az ügyfél az előírt határidő alatt pótolhatja a kérelem hiányait;
részt vehet a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson; ezekről az ügyfelet értesíteni kell;
az eljárás során észrevételeket tehet;
az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, illetve megtagadhatja a nyilatkozattételt;
betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet, kérhet;
a hatóság, szükség esetén, köteles tolmácsot, illetve jeltolmácsot alkalmazni;
jogorvoslattal élhet a hatóság meghatározott határozatai ellen.

Az ügyfél kötelezettségei a hatóság előtt:

hivatalból indult, vagy hivatalból folytatott eljárásban a hatóság idézésére köteles megjelenni;
a hatóság felhívására köteles meghatározott okiratok, más iratok bemutatására;
az eljárás során számára a hatóság által előírt cselekményeket teljesítenie kell, ha nem így tesz, akkor a törvényben meghatározott esetekben eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben.
az eljáró hatóság folyamatosan tájékoztatja az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről.