Arany Gusztáv

(1872-1937)

Arany Gusztáv Pátkán (Fejér megye) született 1872. augusztus 1-jén. Atyja odavaló igazgató-tanító volt. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Nagykőrösön és Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte el.

Lelkipásztori vizsgáit 1894-ben és 1895-ben tette le.

1894-tól segédlelkész volt Újvidéken, majd 1898-ig Jászkiséren. Rövid, kecskeméti segédlelkészkedése után 1898-ban Pécelre került lelkésznek.

Ezt követően Pacsérra választották lelkésznek 1906-ban. 16 évig töltötte be hivatását szerb fennhatóság alá került területen az egyik legnagyobb egyházkerületben, amikor is a trianoni szerződést követően nyílt magyarsága miatt a szerb hatóságok 1922-ben „kitoloncolták", egy szekérre pakolták és egy este a családja nélkül, egyedül áttették a határon.

Pacséron a munkásságára a mai napig szeretettel emlékeznek, hiszen több olyan dolog létrehozásában részt vett, amelyek maradandó alkotásnak számítanak.

Az ottani református gyülekezettől származó írásos anyagból is következtethetünk Arany Gusztáv lelkipásztor jellemvonásaira:

            „ Arany Gusztáv vezetésre termett egyéniség volt. Már puszta megjelenésével is érdeklődést keltett: szavára pedig mindenki felfigyelt. Nemcsak az egyházi életben forgolódott tevékenyen, de jutott ideje arra is, hogy az egész község, sőt az egész megye társadalmi, politikai és gazdasági életében is részt vegyen. Tanácsát, intő vagy buzdító szavát mindenütt szívesen fogadták. Községünk anyagi ügyeinek rendezésében, kulturális, egészségügyi és gazdasági fejlődésében, külső szépségének előmozdításában nagy szerepe volt. Arany Gusztáv lelkésznek, a népház, az orvosi lakás, a Vöröskereszt hadi-kórház, ártézi kút, a hitelszövetkezet, a szép tágas piactér a templom mellett mind, mind az ő emlékét őrzi.

Egyházi szolgálatában, mint elődjének, neki is egyik legnagyobb gondja az volt, hogy az egyházi élet számára méltó külső keretet teremtsen. Példás rendben tartotta az egyház anyagi ügyeit és az egyház épületeit. - De a belső, építő egyházi munka terén is megtett mindent, amit a kor a lelkésztől megkívánt.  

Igehirdetésében nem az érzelmekre hatot, hanem inkább meggyőzni igyekezett. Beszédei jobban a törvény, mint az evangélium szellemét tükröztették. Érvelései mindenkor meggyőzőek és a mindennapi életből vett bizonyítékai találóak voltak. Előadása lassú tempójú volt, de tömör, szép mély hangja betöltötte az egész templomot."

A kiutasítását követően egy ideig Budapesten élt családjával és itt kisegítésképp lelkészi szolgálatokat végzett (Szilágyi Dezső-téri templomban és hitoktatást), de vállalkozói tevékenysége is volt.

Felesége Fejes Ilona jászkiséri lelkészleány volt, akivel 1900-ban kötött házasságot és felesége 1923-ban bekövetkezett haláláig élt boldog házasságban. Négy gyermekük született, Ilona, Jolán, Gusztáv és Katalin.

Köröstarcsára 1926-ban választották lelkésznek. Beiktatásán jelen voltak azon egyházkerületek elöljárói, ahol korábban szolgálatot teljesített. A presbitériumi jegyzőkönyvek tanúsága szerint valamennyien nagy tisztelettel és szeretettel beszéltek Arany Gusztáv lelkipásztorról, aki sok szenvedésen ment már keresztül, de bárhol is teljesítette szolgálatát mindenhol maradandót tudott alkotni és az emberek tisztelete övezte munkásságát.
(Részletek a beiktatásán készült presbitériumi jegyzőkönyvből 1. lap, 2. lap, 3. lap.)

Köröstarcsai tevékenységének már az első évében 1926-ban igyekezett javítani az oktatás körülményein és ennek szellemében megszervezte a csárdatanyai iskolaépület létrehozását.

A presbitériumi jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy mindig nagy figyelmet fordított az oktatásra, a tanítók kiválasztására és munkájára, valamint a nyugdíjkorhatárt elért tanítók későbbi életének alakulására, amelyekben nagy segítséget jelentett számára Rébék Pál igazgató tanító.

Az igazán nagy lépés azonban 1927-ben történt, amikor a magyar királyi vallási és közoktatási miniszter 59.700/1927.VIII.a számú rendeletének támogatásával az egyházi vezetéssel közösen nekilátott egy, a kor követelményeinek megfelelő színvonalú központi iskolaépület megalkotásához.

Az épület terveit a békéscsabai Belenka Mihály építőmester készítette el és a vallási és közoktatási minisztérium, építési szakhatósága hagyott jóvá többszöri módosítás után. A terv egy olyan a környéken máshol nem található impozáns épületkomplexum volt, amely 6 tantermet, 1 tanács és díszteremből, 3 tanítói lakásból, iskolagondnoki épületből és melléképületekből állt.
(Az épület eredeti külső homlokzati rajzainak másolata >>>3.<<< és >>>4.<<< számú melléklet.)

            Az építési munkálatokra kiírt pályázatot a budapesti Tömpe Károly építőmester nyerte el, aki 109.000,- pengőért vállalta el a kivitelezést. Az építéshez szükséges téglát és homokot az egyház természetben vállalta biztosítani az építéshez.

Az építésről az egyház és az építőmester között a szerződés 1927. október 11-én került aláírásra azzal a megállapodással, hogy a munkálatokat nyolc napon belül el kell kezdeni, az épületnek 1927. december 31-ig tető alatt kell lennie és az átadásnak 1928. május 15-ig meg kell történnie.
(A megkötött szerződés másolata 5. számú melléklet 1. lap, 2. lap, 3. lap)

Az akkor bár még gyermekként élő Garzó Elek, jelenlegi presbitériumi jegyző visszaemlékezése szerint az építkezésben a község apraja-nagyja részt vett és kiskocsikkal, talicskákkal mozgatták az építőanyagot.

A munkálatok a legnagyobb rendben lezajlottak és minimális, pár napos csúszással az épület átadásra került, amely körülbelül 300 gyermek oktatásának helyszínévé vált.

Ez az épület jelenleg is nevelő-oktató munkánk székhelye, központi iskolaépülete jelenleg is, amely sajátos légkört képes biztosítani munkánkhoz. Komolyabb felújítására az idén 2010-ben került sor, de az épület jellegét a tervezők és kivitelezők igyekeztek a legteljesebb mértékben megőrizni.

1. számú kép

A felújított iskolaépület

Iskolánk nevelőtestülete úgy gondolja, hogy ennek az iskolaépületnek létrehozása, amely ennyi ideig alkalmas az adott feladat ellátására már önállóan is alkalmassá tenné a megalkotásában legjelentősebb személyt arra, hogy iskolánk az Ő nevét viselhesse.

Arany Gusztáv lelkész emberi tulajdonságait a presbitériumi jegyzőkönyvek és a fennmaradt írásos emlékek alapján talán úgy foglalhatjuk össze, hogy már megjelenésében is figyelmet és tiszteletet keltő, végtelen szerénységgel, de tökéletes vezetői képességekkel rendelkező, az emberekért alázattal dolgozó, magyarságát minden körülmények között megőrző igazi lelkipásztor volt, aki példakép lehetett az akkori és mai emberek számára is.

Munkáját akkor komoly állami kitüntetésekkel ismerték el, megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, viselhette a Signum Laudis kitüntetést (Dicséret Jele), amely az egyik legnagyobb kitüntetés volt (6. számú melléklet), de magáénak tudhatta az I. világháborúban szerzett Vöröskereszt II. o Hadiékitményes keresztjét is.

Munkássága során irodalmi tevékenységet is végzett, amelyről a Református Egyház Tiszántúli Levéltárától beszerzett törzskönyvi lapja alapján szerezhettünk tudomást.
(7. számú melléklet 1. lap, 2. lap, 3. lap)

Arany Gusztávot, mint lelkészt egyházában is igen magas tisztelet övezte, hiszen magas egyházi tisztségeket is betöltött, de volt, hogy elhunyt lelkipásztor társaitól is Ő vett búcsút és a leírásokból érezhető, hogy hangja, megjelenése és mondandója ünnepélyességet és tiszteletet teremtett maga körül.

Az Úr 1937. július 9-én szólította magához, emlékét a köröstarcsai temetőben lévő síremléke őrzi.

2. számú kép

Arany Gusztáv síremléke a köröstarcsai temetőben

Leszármazottai közül Arany Gusztáv Katalin nevű lányának és Szabó Zoltán lelkész Szabó Zoltán nevű gyermekével (unoka) nyugdíjas debreceni pedagógussal tudtuk felvenni a kapcsolatot, aki azóta már volt is látogatóban iskolánknál és az egyháznál.

 A jelenleg is élő leszármazottak (unokák):

• - Dr. Valki László (anyja neve: Arany Jolán)
• - Béres Józsefné Arany Mária (apja neve: Arany Gusztáv)
• - Arany László (apja neve: Arany Gusztáv)
• - Dr. Szabó Péter (anyja neve: Arany Katalin)
• - Szabó Zoltán (anyja neve: Arany Katalin)

            Az unokák közül számunkra ismert személy Valki László is (a Valki család köröstarcsai eredetű), aki elismert hírű nemzetközi jogász, az ELTE-n tanít feleségével Gönczöl Katalin kriminológussal együtt, aki 1995-2001 között az országgyűlés állampolgári jogok biztosa volt.

Megtudtuk, hogy a család örömmel fogadná, ha az iskola a nagyapa Arany Gusztáv nevét viselné, de már a jelölést is megtiszteltetésnek tekintik.

Köröstarcsa, 2010. július 21.

Az iskola névadásával kapcsolatos anyagot a Képviselő-testület döntését megelőzően - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - véleményezte az iskola diákönkormányzata és szülői munkaközössége. Mindkét szervezet egyhangúlag támogatta az Arany Gusztáv név felvételét.
Az iskola nevelőtestülete és alkalmazotti közössége ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyetértett az Arany Gusztáv név felvételével.
Az iskola a névfelvételt megelőzően egyeztetett az élő leszármazottakkal, akik örömmel vették a nevelőtestület javaslatát.
Az iskolavezetés a javaslatról tájékoztatta a református egyház presbitériumát is, akik szintén támogatták a névválasztást.

Török Imre Mihály
igazgató